1.2. Megfelelőség igazolás az EU-ban

 

Az Európai Unió piacán az áruk szabad áramlását min az egyik alapvető szabadságjog érvényesülését segítő mechanizmusok működési alapját  a

Ø      műszaki jogharmonizáció,

Ø      a kereskedelem új akadályainak megelőzése és

Ø      a kölcsönös elismerés elvének érvényesítése képezi.

A műszaki harmonizáció felgyorsítása érdekében alkották meg az „Új megközelítésű irányelveket” (New Approach), amelyek a műszaki követelményeket oly módon határozzák meg, hogy elkerüljék a részletes műszaki leírásokat. A Részletes műszaki, követelményeket a „harmonizált” szabványok szabályozzák.

A korlátozott műszaki követelmények a felhasználók, a munkavállalók, a fogyasztók és a termékek biztonságára, valamint a környezet védelmére vonatkoznak.

Fent említett szabványok megtartják önkéntes státuszukat és biztosítják a termékek alapvető követelményeknek való megfelelőségének vélelmét abban az esetben, ha a termékek kielégítik a harmonizált szabvány(ok)  követelményeit.

Az alapvető követelmények teljesülése alapján biztosított a termékek szabad áramlása az unión belül.

A globális megközelítés vezette be a modulrendszerű elvet is, több műveletre bontva a megfelelőség-értékelést. A gyártónak ezen modulok valamelyikét kell alkalmaznia attól függően, hogy a termék előállítási folyamatának melyik fázisáról van szó (pl.: dokumentáció, típusvizsgálat, minőségirányítási rendszer) és hogy ki végzi a megfelelőség értékelést (a gyártó, vagy független szervezet).

A jogilag szabályozott területen a termékek  szabad áramlása, valamint a termékekkel kapcsolatos felesleges adminisztratív kötelezettségek és költségek csökkentése érdekében az EU Tanács 1990.-ben határozatot fogadott el (módosítva 1993.-ban) a vizsgálati és tanúsítási kérdések globális megközelítéséről.

A globális megközelítés irányelvei elsősorban a következők:

Ø      az EN ISO 9000 és az EN ISO 45000 szabványsorozat használatának általánossá tétele,

Ø      akkreditálási rendszerek létrehozása, fejlesztése és közös összehasonlítási módszerek alkalmazása,

Ø      kölcsönös elismerési megállapodások létrehozása a jogilag nem szabályozott területeken történő vizsgálatokra és tanúsításokra, és – ennek lehetővé tétele érdekében – megfelelő infrastrukturák (pl.: tanúsítás, akkreditáló szervek, vizsgálólaboratóriumok) közötti eltérések minimalizálása,

Ø      nemzetközi kereskedelem fejlesztése a nem tagállamokkal, kölcsönös elismerési megállapodások, együttműködési és műszaki segítségnyújtás révén.

Az új megközelítésű irányelvek értelmében a terméket – a tervezési és/vagy gyártási fázisban – rendszerint valamilyen megfelelőség- értékelési eljárásnak kell alávetni.

Ezek a modulok az alábbiak szerint különböznek:

Ø      a termék fejlettségi foka (terv, prototípus, teljes körű gyártás, stb.),

Ø      az alkalmazott  értékelés típusa (dokumentum, típus, MIR),

Ø      az értékelést végző szerv (gyártó, harmadik fél)

 

Az EK megfelelőség –értékelési nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

Ø      a vonatkozó irányelvet,

Ø      a gyártót és annak meghatározott képviselőjét,

Ø      a terméket,

Ø      ha van, a kijelölt szervezetet,

Ø      ha van,  hivatkozást  a harmonizált szabványokra, vagy egyéb normatív dokumentumokra.

 

Az általános kritériumokat az EN 4514 szabvány tartalmazza, amely alapján a CE jel megjelölés használatának jogosultsága az alábbi modulok szerint szerezhető meg:

A         A gyártó minősítése alapján.

Aa       Gyártó és bejelentett tanúsító szerv közös együttműködésével.

C         Típusvizsgálat + gyártói nyilatkozat + bejelentett szerv (típusazonosság igazolása).

D         Típusvizsgálat + gyártó + bejelentett szerv (gyártás minőségbiztosítása).

E         Típusvizsgálat + bejelentett szerv (termék minőségbiztosítása).

F          Típusvizsgálat + bejelentett szerv (termékellenőrzés).

G         Gyártó + bejelentett szerv (egyedi ellenőrzés).

H         Gyártó + bejelentett szerv (minőségirányítási rendszer).

 

(További információkat tartalmaz a 2. fejezet)

 

Az új megközelítésű irányelvek és az azokat bevezető magyar jogszabályokat a teljesség igénye nélkül az 1. sz. táblázat mutatja be.

1. sz. táblázat: Az új megközelítésű irányelvek

 

Az irányelv

 

 

A magyar bevezető jogszabály

73/23/EEC, 93/68/EEC (LVD)

Kisfeszültségű berendezések

79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet

87/404/EEC, 90/488/EC, 93/68/EEC (SPV)

Egyszerű nyomástartó edények

9/2001. (IV. 5.) GM rendelet

88/378/EEC, 92/31/EC, 93/68/EEC (TOYS))

Játékok biztonsága

24/1998. (IV. 29.)IKIM-NM együttes rendelete

89/106/EEC,93/68/EEC,(CPD)

Építési termékek

39/1997. (XII. 19.) KTM-IKIM együttes rendelete

89/336/EEC, 92/31/EC,93/68/EEC(EMC)

Elektromágneses összeférhetőség

 

31/1999. (VI. 11.) GM-KHVM együttes rendelet (mód.:58/1999. (X. 27.) GM-KHVM)

89/686/EEC,93/68/EEC,93/95/EEC,96/58/EC(PPE)

Személyi védőeszközök

 

90/384/EEC,93/68/EEC(NAWI)

Nem automatikus mérlegek

19/1998. (IV.17.) IKIM rendelet

90/385/EEC,93/42/EEC,93/68EEC(AIMD)

Aktív orvosi implantátumok

47/1999. (X. 6.) EüM rendelet

90/396/EEC,93/68EEC(GAS)

Gázkészülékek

22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet

(módosítva: 67/1999. (XII. 15.) GM, 28/2000. (VIII. 29.) GM rend.)

9242EEC,9368EEC(HWB)

Gáz és olajtüzelésű kazánok

20/1998. (iv. 17.) ikim rendelet

(módosítva: 3/200. (i. 31.) Gm Rr.)

1. számú táblázat folytatása

Az irányelv

A magyar bevezető jogszabály

93/15/EEC(EXP)

Robbanóanyagok polgári használatra

 

93/42/EEC, 98/79/EC, 2000/70/EC(MDD)

Orvosi készülékek

47/1999. (X. 6.) EüM rendelet

94/9/EC (ATEX)

Robbanásveszélyes környezetben működő berendezések és védelmi rendszerek

 

94/25/EC RCD)

Kedvtelési célú vízi járművek

2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet

(módosítva: 37/2000. (XII. 27.) KöViM)

 94/62/EC(PACK)

Csomagolás és csomagolási hulladék

 

95/16/EC(LIFTS)

Felvonók

113/1998. (VI. 10.) Kormányrendelet

98/37/EC,98/79/EC(MD)

Gépek biztonsága

21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet

(módosítva: 27/1998. (XII. 19.) GM, 14/1999. (III. 31.) GM, 60/1999. (XII. 1.) GM, 29/2000. (IX. 13.) GM)

97/23//EC(PED)

Nyomástartó berendezések

9/2001. (IV. 5.) GM rendelet