1.2. Megfelelőség igazolás az EU-ban
Az Európai Unió piacán az áruk szabad áramlását min az egyik alapvető szabadságjog érvényesülését segítő mechanizmusok működési alapját a
Ø műszaki jogharmonizáció,
Ø a kereskedelem új akadályainak megelőzése és
Ø a kölcsönös elismerés elvének érvényesítése képezi.
A műszaki harmonizáció felgyorsítása érdekében alkották meg az „Új megközelítésű irányelveket” (New Approach), amelyek a műszaki követelményeket oly módon határozzák meg, hogy elkerüljék a részletes műszaki leírásokat. A Részletes műszaki, követelményeket a „harmonizált” szabványok szabályozzák.
A korlátozott műszaki követelmények a felhasználók, a munkavállalók, a fogyasztók és a termékek biztonságára, valamint a környezet védelmére vonatkoznak.
Fent említett szabványok megtartják önkéntes státuszukat és biztosítják a termékek alapvető követelményeknek való megfelelőségének vélelmét abban az esetben, ha a termékek kielégítik a harmonizált szabvány(ok) követelményeit.
Az alapvető követelmények teljesülése alapján biztosított a termékek szabad áramlása az unión belül.
A globális megközelítés vezette be a modulrendszerű elvet is, több műveletre bontva a megfelelőség-értékelést. A gyártónak ezen modulok valamelyikét kell alkalmaznia attól függően, hogy a termék előállítási folyamatának melyik fázisáról van szó (pl.: dokumentáció, típusvizsgálat, minőségirányítási rendszer) és hogy ki végzi a megfelelőség értékelést (a gyártó, vagy független szervezet).
A jogilag szabályozott területen a termékek szabad áramlása, valamint a termékekkel kapcsolatos felesleges adminisztratív kötelezettségek és költségek csökkentése érdekében az EU Tanács 1990.-ben határozatot fogadott el (módosítva 1993.-ban) a vizsgálati és tanúsítási kérdések globális megközelítéséről.
A globális megközelítés irányelvei elsősorban a következők:
Ø az EN ISO 9000 és az EN ISO 45000 szabványsorozat használatának általánossá tétele,
Ø akkreditálási rendszerek létrehozása, fejlesztése és közös összehasonlítási módszerek alkalmazása,
Ø kölcsönös elismerési megállapodások létrehozása a jogilag nem szabályozott területeken történő vizsgálatokra és tanúsításokra, és – ennek lehetővé tétele érdekében – megfelelő infrastrukturák (pl.: tanúsítás, akkreditáló szervek, vizsgálólaboratóriumok) közötti eltérések minimalizálása,
Ø nemzetközi kereskedelem fejlesztése a nem tagállamokkal, kölcsönös elismerési megállapodások, együttműködési és műszaki segítségnyújtás révén.
Az új megközelítésű irányelvek értelmében a terméket – a tervezési és/vagy gyártási fázisban – rendszerint valamilyen megfelelőség- értékelési eljárásnak kell alávetni.
Ezek a modulok az alábbiak szerint különböznek:
Ø a termék fejlettségi foka (terv, prototípus, teljes körű gyártás, stb.),
Ø az alkalmazott értékelés típusa (dokumentum, típus, MIR),
Ø az értékelést végző szerv (gyártó, harmadik fél)
Az EK megfelelőség –értékelési nyilatkozatnak tartalmaznia kell:
Ø a vonatkozó irányelvet,
Ø a gyártót és annak meghatározott képviselőjét,
Ø a terméket,
Ø ha van, a kijelölt szervezetet,
Ø ha van, hivatkozást a harmonizált szabványokra, vagy egyéb normatív dokumentumokra.
Az általános kritériumokat az EN 4514 szabvány tartalmazza, amely alapján a CE jel megjelölés használatának jogosultsága az alábbi modulok szerint szerezhető meg:
A A gyártó minősítése alapján.
Aa Gyártó és bejelentett tanúsító szerv közös együttműködésével.
C Típusvizsgálat + gyártói nyilatkozat + bejelentett szerv (típusazonosság igazolása).
D Típusvizsgálat + gyártó + bejelentett szerv (gyártás minőségbiztosítása).
E Típusvizsgálat + bejelentett szerv (termék minőségbiztosítása).
F Típusvizsgálat + bejelentett szerv (termékellenőrzés).
G Gyártó + bejelentett szerv (egyedi ellenőrzés).
H Gyártó + bejelentett szerv (minőségirányítási rendszer).
(További információkat tartalmaz a 2. fejezet)
Az új megközelítésű irányelvek és az azokat bevezető magyar jogszabályokat a teljesség igénye nélkül az 1. sz. táblázat mutatja be.
1. sz. táblázat: Az új megközelítésű irányelvek
|
Az irányelv
|
A magyar bevezető jogszabály |
|
73/23/EEC, 93/68/EEC (LVD) Kisfeszültségű berendezések |
79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet |
|
87/404/EEC, 90/488/EC, 93/68/EEC (SPV) Egyszerű nyomástartó edények |
9/2001. (IV. 5.) GM rendelet |
|
88/378/EEC, 92/31/EC, 93/68/EEC (TOYS)) Játékok biztonsága |
24/1998. (IV. 29.)IKIM-NM együttes rendelete |
|
89/106/EEC,93/68/EEC,(CPD) Építési termékek |
39/1997. (XII. 19.) KTM-IKIM együttes rendelete |
|
89/336/EEC, 92/31/EC,93/68/EEC(EMC) Elektromágneses összeférhetőség
|
31/1999. (VI. 11.) GM-KHVM együttes rendelet (mód.:58/1999. (X. 27.) GM-KHVM) |
|
89/686/EEC,93/68/EEC,93/95/EEC,96/58/EC(PPE) Személyi védőeszközök |
|
|
90/384/EEC,93/68/EEC(NAWI) Nem automatikus mérlegek |
19/1998. (IV.17.) IKIM rendelet |
|
90/385/EEC,93/42/EEC,93/68EEC(AIMD) Aktív orvosi implantátumok |
47/1999. (X. 6.) EüM rendelet |
|
90/396/EEC,93/68EEC(GAS) Gázkészülékek |
22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet (módosítva: 67/1999. (XII. 15.) GM, 28/2000. (VIII. 29.) GM rend.) |
|
9242EEC,9368EEC(HWB) Gáz és olajtüzelésű kazánok |
20/1998. (iv. 17.) ikim rendelet (módosítva: 3/200. (i. 31.) Gm Rr.) |
|
1. számú táblázat folytatása |
|
|
Az irányelv |
A magyar bevezető jogszabály |
|
93/15/EEC(EXP) Robbanóanyagok polgári használatra |
|
|
93/42/EEC, 98/79/EC, 2000/70/EC(MDD) Orvosi készülékek |
47/1999. (X. 6.) EüM rendelet |
|
94/9/EC (ATEX) Robbanásveszélyes környezetben működő berendezések és védelmi rendszerek |
|
|
94/25/EC RCD) Kedvtelési célú vízi járművek |
2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet (módosítva: 37/2000. (XII. 27.) KöViM) |
|
94/62/EC(PACK) Csomagolás és csomagolási hulladék |
|
|
95/16/EC(LIFTS) Felvonók |
113/1998. (VI. 10.) Kormányrendelet |
|
98/37/EC,98/79/EC(MD) Gépek biztonsága |
21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet (módosítva: 27/1998. (XII. 19.) GM, 14/1999. (III. 31.) GM, 60/1999. (XII. 1.) GM, 29/2000. (IX. 13.) GM) |
|
97/23//EC(PED) Nyomástartó berendezések |
9/2001. (IV. 5.) GM rendelet |